Ezt a címet viselte az Idősek Akadémiája előadás témája is, igaz, – de nekünk még a következők jutottak eszünkbe, amelyeket megosztunk olvasóinkkal. Mert ezekről sem szabad elfelejtkeznünk.
Június 4. A magyar történelem talán legtragikusabb napján Magyar ország elvesztette területének kétharmadát, lakosságának felét, erdőinek, bányáinak, gyárainak, vasútvonalainak háromnegyedét. E tragédiát máig nem heverte ki az ország. Ez volt a „Trianon”.
Június 8. Medárd, amikor tudvalevően nagy dolgok szoktak történni. Ha esik az eső, akkor 40 napon át esni fog. Ha nem, akkor 40 napos szárazság következik. Így tartja a néphagyomány. Meg azt is, hogy e napon kezdődött a Vízözön, s Noénak köszönhetjük megmaradásunk, aki Isten parancsára cselekedte illetve védekezett az elmúlás ellen.
Június 12-13. Pünkösd. A karácsony és a húsvét mellett a harmadik nagy keresztény ünnep, amelyhez a vallási tartalom mellett számos népszokás kötődik. Pl. pünkösdi királyság, májusfa, termékenység varázslás, tűzjárás.
Több százezer magyar zarándokol minden évben az egész Kárpát-medencéből, sőt távolabbról is pünkösdkor a csíksomlyói búcsúba, Erdélybe. Az egyre nagyobb tömeget vonzó esemény azonban nem csak pünkösd ünnepéhez kapcsolódik: a székelyek ilyenkor a János Zsigmond király csapatai fölött 1567-ben aratott győzelemre emlékeznek. (A reformáció idején erőszakkal akarta a katolikus székelységet protestáns vallásra téríteni.
Június 24. Bár a nyári napforduló tűz-ünnepét már évszázadok óta Szent János szláv névváltozatának napján, Szent Ivánkor tartják - és ezért a legtöbb ember szemében keresztény ünnepnek tűnik – ez a szokás a pogány korokból ered. Az időpont fényes égitestünk útjának csúcspontja, amit a hanyatlás féléves periódusa követ. Elődeink, akik még szoros kapcsolatban éltek a természettel, úgy gondolták, tüzek gyújtásával próbálják a Napot segíteni a sötétséggel vívott harcában.
Európa számos vidékén ma megünneplik a nyárközépi Szent Iván – éjt. Ilyenkor a legtöbb országban hatalmas tüzet gyújtanak, és átmulatják az év legrövidebb éjszakáját.
240 éve érkezett meg Budára a Szent Jobb. Mária Terézia váltotta ki a raguzai domonkosoktól I. István jobb kézfejét, amelyet, amelyet ott ereklyeként őriztek. A királynő úgy gondolta, egy ilyen nagy király relikviájának Budán a helye. Az ünnepélyes megérkezés után augusztus 20-át István király napjává avatta. Róla a következő számban olvashatunk.
Kellemes nyaralást, szép időt, szebbet mint eddig volt, kívánok szépkorú társaimnak.
Vikor Ilona
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése