Oldalak

2012. június 29., péntek

Négy nap a vizek városában, Tatán


Kirándulás Tatára

Nagy várakozással tekintettünk a 4 napos kirándulás elé, izgultunk az út miatt, az időjárás miatt, az egészségi állapotunk miatt……!
Az a tény, hogy 8.-án Medárd napján indultunk, és nem esett az eső, már jó előjel volt, meg is alapozta a jókedvünket. Egészen Tatabányáig, ahol a Turul madár beárnyékolta a kirándulás kezdeti vidámságát.
Nem véletlenül került az újság címlapjára sem, hiszen megígértem a résztvevőknek, hogy amiért nem mentünk fel a kilátóba gyönyörködni a hatalmas szoborban, az újság címlapját díszíti majd, így egész évben látható lesz ez a párját ritkító alkotás. Többen megcsodálták már egyébként közelről, távolról, képről, de most ez a menjünk, ne menjünk fel hosszú percekre lekötötte és megosztotta a csapat véleményét.
Ezt megelőzően Vértesszőlősön álltunk meg a Magyar Nemzeti Múzeum több korszakot átfogó bemutatóhelyén, mely elénk tárta az első eszközöket és csontokat, dagonyászott lábnyomokat, amelyek őstuloktól, ősszarvasoktól, őslovaktól és emberőseinktől származnak, az egykori hévvizes források gazdag élővilágát fölidézve. 2009-ben egy lány, barátaival vandál módon feldúlta a Vértesszőlősi múzeum kiállítását, széttaposták a Samunak elnevezett vértesszőlősi előember maradványainak másolatát. Ezen kívül több értéket is tönkretettek.
Nagyon eredeti volt az idegenvezetés. Egy magnót adtak a kezembe, ami végig mondta, hogy hol a következő állomás, és mit láthatunk ott. Ötletes….!
Tatabányát elérve megtekintettük a nevezetességeket, de csak a buszból, mivel Tatabánya fiatal város, nem sok műemléket ígér a látogatóknak. A megye legnagyobb lélekszámú települése, a Dunántúli-középhegység részei, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban fekszik. Ez a terület természeti kincsekben gazdag, hegyláncokkal s a köztük húzódó patakokkal, forrásokkal szabdalt.
Közeledett fő úticélunk: Tata
Tatát a barokk kisvárost méltán nevezik a „vizek városának”, hiszen évezredekig itt fakadtak a Dunántúli középhegység bővízű karsztforrásai. Tata egyike Magyarország műemlékekben és természeti értékekben leggazdagabb városainak. A tatai vár, amely a középkori királyok egyik kedvelt pihenőhelye volt, az ország egyetlen víziváraként a XIV. század óta őrzi e tájat. A XVIII. századi barokk kastély az egykori Eszterházy uradalom birtokközpontja volt.
Az itt található nemzetközi, országos és helyi jelentőségű természeti értékek a természetvédelem egyik hazai fellegvárává emelik, de lenyűgöző építészeti értékei révén is méltán tekinthető Magyarország egyik legpatinásabb városának.
E barokk gyöngyszem lett 4 napra az otthonunk.
Elfoglaltuk a szállásunkat, az Öregtó Hotel és Ifjúsági tábor faházaiban. A kis bungalókban 2 ágy, asztal, szék és szekrény volt, az udvarral kis erkély kötötte össze. A vizesblokkot a házaktól kb. 20 méterre alakították ki egy kőépületben.
Nem vesztegettük az időt, kipakolás után egy városnéző kisvonattal bejártuk a várost, megnéztük a nevezetességeket, gyönyörködtünk a csodálatos tájban.
Útvonal: Kodály tér – Pötörke malom – Cifra malom – Öregvár – Esterházy kastély – Fazekas u. – Kálvária domb – Izraelita temető – Tanoda tér –Kastély tér – Lovarda – Öregtó – Kodály tér – Hotel kristály – Miklós malom – Hattyúliget út – Angolpark – Pálma rendezvényház – szabadtéri színpad – Cseke tó - Öregtó hotel. Olyan lenyűgöző parkkal, mint az Angolpark, még nem találkoztunk. Az útvonalat csak egy finom fagyizás szakította meg.
A vacsorát a Hotel elegáns éttermében fogyasztottuk el, de utána még csábított bennünket az Öreg tó. Sötétedésig sétáltunk a parton, nem tudtunk betelni hazánk e tájának csodálatos szépségével.
Másnap svéd asztalos reggeli várt bennünket, mindenki válogathatott és ehetett kívánsága szerint.
Kíváncsian tekintettünk a Komáromi kirándulás elé, ahol gyakorló idegenvezető (a Gyenes Márti fogadott unokája) Szűcs Krisztina, Tinike várt minket, és mutatta be a „Vár-erődöt”. Ez a hatalmas erődítmény rendszer 200.000 katona biztonságos befogadására volt alkalmas.
Az épület mindenütt kőből épült, vörös márványból készültek a lépcsők is, de ilyen anyagúak voltak a szovjetek által letördelt istálló - etetőtálak is, melyek csak egy istállóban maradtak meg, tényleg mutatóba.
Az erődben el lehetett különíteni 18 épületet, épületrészt, melyekben 533 helyiség található.
Utunk következő állomása Komárom északi része Komárno, más néven Öreg-Komárom volt. Komárom északi része a trianoni békeszerződés döntése értelmében a Cseh-Szlovák Állam része lett. 1938-ban, az első bécsi döntés értelmében Magyarország része lett, 1945-ben ismét kettéosztották a várost, északi része a Cseh-Szlovák Állam része lett.
A buszról leszállva az Európa udvart vette célba a kis csapat. Az egyesülő Európát jelképező, 45 épületből álló komplexum az európai nemzetek építészeti stílusjegyeit mutatja be.
A Jókai ház előtt álló Jókai Mór szobrát a buszból pillanthattuk meg.
Esti programunk ismét séta volt az Öreg tó partján és a környéken.
Végre elérkezett a várva várt program, a Majkpuszta-kamalduli Remeteségben megrendezésre került Natúra Fesztivál. A fogadott némaságban élő szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhattuk meg Majkon. Nemcsak a hangulatában egyedülálló a hegyek, erdők, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa szerte kuriózumnak számító barokk műemlék is egyben, amely 17 cellaházból, templomtoronyból és kolostorépületből (felújítás alatt) áll. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak szentmiséken és a fő ünnepeken a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük évente két alkalommal, három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, még azokért, és helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez. A cellaházak kis zárt kertekre nyílnak, melyekben hajdan a szerzetesek gyümölcsöt, zöldségféléket, gyógynövényeket termesztettek.
Jó pár cellaházat szállássá alakítottak, a hely szelleméhez alkalmazkodva nincs tévé és rádió.
Ott létünkkor a cellaházak egyikében megismertettek bennünket a kolostor gyógyászattal, életmóddal és életszemlélettel. A gyógyítók bemutatták az energiaáramlás, a csakrák szerepét személyre szabottan. Igazi feltöltődést eredményezett az ezoterikus gyakorlat.
A legtöbb látogató, aki Majkra érkezik, megemlíti, hogy a hely túl azon, hogy egy soha nem látott világról üzen, erős kisugárzással bír. Ezt az érzetet az okozza, hogy radiesztéták dupla Szent György vonal kereszteződést találtak a lebontott templom helyén. A Szent György vonalakról számos tanulmány ismeretes. Kereszteződéseik megtalálhatók az ősi szakrális helyeken, például Stonehenge, az egyiptomi piramisok. Tapasztalat mutatja, hogy a Szent György vonalak közelében tartózkodva az ember feltöltődik jótékony, gyógyító energiával, harmonikusabbá válik testének, lelkének állapota.
A színpadi előadás oda vonzotta az emberek java részét, kitűnő előadások hangzottak el a bio termesztésről, az egészséges táplálkozásról, táncos produkciók szórakoztatták a közönséget.
A parkban kapott helyet a kávézó, a természetes anyagokból készült termékeket árusító sátrak tömege, a gyógyítók, jósok, jógázók bemutatkozása.
Utolsó hazainduló napunkon esett az eső……! Reggel összepakoltunk, és elindultunk. Busszal tettünk egy kört Tatán, megkerestük az olimpiai felkészítő tábort, megnéztük kívülről, és a szemerkélő esőben sétáltunk a városban, a vízparton.
Az időjárás kegyes volt hozzánk, a kirándulás alatt kellemes kora nyári időben volt részünk. A csapat minden tagja elégedett volt a bőséges és finom ennivalóval, amit a dunaföldvári Halászcsárda felejthetetlen halászlevével zártunk.
Azóta eltelt két hét, de szívünk szerint már újra mennénk, hiszen nagyon jól éreztük magunkat.
2013 nyarára ismét tervezünk egy kirándulást, bízunk abban, hogy az is ilyen jól fog sikerülni.

Kovács Gáborné



Nincsenek megjegyzések: