A hosszú karácsonyi szünet után nagy örömmel köszöntöttük egymást az új esztendőben történt találkozás alkalmából. Koccintottunk is egy tavalyról maradt Martinivel. Beszélgettünk, mindenki elmondta, hogy mit szeretne az új évben. Persze első helyre került az egészség, hiszen leginkább az befolyásolja életünk alakulását, hátra lévő részének minőségét.
Fogadalmakat nem tettünk, de az együtt létezés néhány szabályát kielemeztük és igyekszünk is betartani.
Elmeséltük a karácsonyi ünnepek eseményeit, a szilveszter és újév napi ünneplést.
Van akinek egy kicsit szomorúra sikeredtek az ünnepek, de többnyire kellemes családi együtt létekről szóltak a beszámolók. Nemcsak az ünnepi hangulatról, de egymás személyiségéről, örömeiről vagy problémáiról is sok mindent megtudtunk. Fontosak ezek a beszélgetések, így jobban meg tudjuk érteni egymást.
Eljött a Vízkereszt napja. Ennek megfelelően követve a néphagyományokat lebontottuk a karácsonyfát és az egyéb karácsonyi dekorációt. Gondosan elraktuk a díszeket remélve, hogy megérjük a jövő karácsonyt, amikor ismét gyönyörködhetünk bennük.
A fenyőillatú, fényes decemberi gyertyák elégtek. A családdal töltött boldog, meleg ünnepek után most fázunk és vékony a pénztárcánk. Azért reménykedünk, mert lassan érkeznek a nyugdíjak és töltögetjük a klub kasszáját is.
Kézműves foglalkozás volt a Kápolna utcán a többi klubokkal közösen. Rongy papucs készítése volt a feladat. Nagyon embert próbáló volt, de azért több- kevesebb sikerrel igyekeztünk ügyeskedni.
Bent volt közöttünk a régen látott Editkénk. Mindannyian nagyon örültünk neki, no de István bácsi! Felkiáltott, hogy megjött a szerelmem! Jót derültünk a hirtelen felszakadt őszinte vallomáson, pedig azt hittük, hogy István bácsinak már a fantáziája sem a régi. Úgy felmelegedett, hogy rövid ujjú ingre vetkőzött rögtön.
A Magyar kultúra napja tiszteletére a Kápolna utcán népmeséket adtak elő az intézmény nyugdíjasai. Klubunkat Pintér Ignácné Rózsika képviselte. Nagyon ügyesen előadta Mátyás király Gömörben című mesét. Több jó mesét is hallottunk, csak némelyik nagyon elnyújtott volt, így a cukorbetegek már enni, mások inni akartak. Jó lett volna, ha mindenki betartja azt, hogy 5 percnél nem adnak elő hosszabb programot.
Vikor Ilonka megtartotta szokásos előadását Magyarország nagyjairól kiemelve Mikszáth Kálmán munkásságát. Nagy István bácsi nem értett teljesen egyet, mert olvasmányai között talált olyan véleményt, hogy Mikszáth szélhámos volt. Vikor Ilonka erre felpattant és bizonyítékokat követelt. Várjuk a következő szellemi csörtét.
Rosszul kezdődött az évünk, mert Zanáné Mártika kórházba került súlyos betegségével. Látogattuk és reméltük, hogy jó kezekben van az Izsáki úti tüdő osztályon, szorítottunk neki, hogy minél előbb megerősödjön. Most már otthon van és egyre jobb ízűnek érzi az enni valót. Bízunk a felépülésében és várjuk közénk újra.
Januári napjaink nagy része a táncgálára történő felkészüléssel teltek. Próbáltunk szinte naponta kilencen. Szerkesztettük a koreográfiát, készítettük a fellépő szereléseinket. Külön örültünk annak, hogy Fehérné Jutka is részt vett a táncban, reméljük, hogy ez is segített neki visszazökkenni a mindennapi életbe a hosszú gyász után.
Szabóné Pannikának köszönjük, hogy szépen megvarrta a sok szalagot, férjének pedig köszönjük a türelmét és részvételét a táncban.
A NOX Tűztáncát adtuk elő és úgy érezzük, hogy jól sikerült a produkció.
Köszönjük azon klubtagjaink megértését ia, akiknek korábban haza kellett menni a próbák miatt, de a közösségért mindenkinek kell egy kis áldozatot hozni.
A táncgála után máris tervezzük a farsangi jelmezeinket és készülünk a Városföldi vendégségre, ahol egyéni jelmezeket is bemutatnánk.
A klubgyűlésen megbeszéltük a következő hónap programját. Gyenes Márta – a klubnapló írója-
ilyenkor mindig felolvassa az előző havi eseményekről készült feljegyzéseket és visszaidézve a történteket, jókat nevetünk egyes helyzeteken.
Gyenes Márta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése