Oldalak

2013. július 4., csütörtök

Kirándulás Szécsénybe

Átöleljük Magyarországot
2013. június 26.

Hosszas és alapos készülődés után a megszokott kis kiránduló csapatunk elindult meghódítani a palócföld szépséges településeit.
Úttalan utakon értük el szálláshelyünket a Szécsényhez tartozó Robinzon Szigeteket, mely csodálatos vízi és állatvilágával elkápráztatott bennünket.. 
A tábor környezetével, faházaival, közösségi helyiségeivel elnyerte a tetszésünket, a táborvezető és a halgazda családias hozzáállása pedig lenyűgözte a jelenlévőket.


















































A szállás elfoglalása után indultunk tovább, hiszen időpontunk volt az Ipolytarnócon lévő ősparkba.


IPOLYTARNÓC
Világhírű természetvédelmi terület a régmúlt emlékeit őrzi, egy vulkánkitörés során betemetett miocén kori, ősi kincseket. Kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.
a Miocén Parkban cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok,  s mindezek eredeti helyzetükben, egy geológiai tanösvény mentén ismerhetők meg. S a rejtély a legek birodalmában: csupán a töredékek töredéke került ez idáig felszínre, a múlt nagy része lábunk alatt, még feltáratlan!
Az 1836-ban elkezdődött tudományos kutatások eredményeit felfűző geológiai tanösvény 27 éve áll a látogatók rendelkezésére. A természet kincseinek felfedezése után 3D-s mozi hozta elénk az ősvilág növényeit, állatait, feledhetetlen élményt nyújtva.























A Robinzon Szigetekre való visszatérésünk után felséges vacsorában volt részünk, Deák Zsolti (a táborvezető) jóvoltából. Nagyon érti a módját a bográcsban való főzésnek, ezt nap mint nap bebizonyította.
A kétszemélyes faházak kedvünkre voltak berendezve, jól esett a pihenés a csendes környezetben.



BALASSAGYARMAT
2013. június 27.
Majdán Béla idegenvezetőnk, Balassagyarmat várostörténésze több mint három évtizede. A városban nagyon sokan ismerik. Ezen túlmenően a kulturális örökség védelme terén végzett munkásságáért országos kitüntetést is kapott  - többek között - a "városvédő" Ráday Mihály fölterjesztése alapján. Számos könyve és tanulmánya jelent meg. A szakterületnek megfelelően három egyetemi végzettsége van... 
Pontos és érdekfeszítő előadásmódja lenyűgözött minket, szívesen és nagy figyelemmel hallgattuk.  
Helytörténeti gyűjtemény:
Itt megtekintettük a leghíresebb magyar pénzjegytervező Horváth Endre emlékszobáját. Megismertük életét, munkásságát.



















Majdán Béla zsidó művelődéstörténész, a Kertész István Alapítvány kuratóriumi titkára megismertette velünk a zsidó kultúrát, szokásokat, gondolkodásmódot, majd a világhírű műemlék ortodox temetőt tekintettük meg.
A hely szellemét csak növelte a szemerkélő eső, megilletődve álltunk és figyeltük a zsidó fejfákat, hallgattuk a történeteket.














Utunk a nemzetközi hírű cukrászmester Jagyutt Péter cukrászdájához vezetett.
A Palóc Ligetbe érkezésünk után Balassagyarmat városismertetője következett, melyet a gyönyörű Palóc Múzeum megtekintése követett.





















Sétánk következő állomása a Civitase emlékszobához vezetett. 
Civitas Fortissima, az 1919. januári balassagyarmati fegyveres csehkiverésre emlékezünk.

Endrefalva

Utunk során terveztük egy társintézmény meglátogatását is, az alábbi képek a Nyugdíjasház bejáratánál készültek.






HOLLÓKŐ

Hollókő ófalu és táji környezete (1987) Budapesttől mintegy 100 km-re, táborunktól 18 km-re festői környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg.  
A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókő vára.
1987-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága Világörökségi címmel jutalmazta ezt a kis települést.
Hollókő várromjain kívül a faluban kap helyet, az Erdészeti Múzeum és Kelemen Ferenc fafaragó-népművész állandó kiállítása, a Falumúzeum, a Postamúzeum, a Szövőház, a Tájház, a Legendák Háza Panoptikum az Ófaluban, és számos szabadon látogatható kézművesház.













Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye

2013. június 28.

Szentkút a szlovák - magyar határ mentén , többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori magyar ferencesek által vezetett kegyhelyekhez, amelyek mindig a sokféle népek találkozóhelyei, többnemzetiségű kolostortok és népnyelvi prédikációk színhelyei voltak. 
A 90-es évektől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Napjainkban évente kb. 200.000 zarándok látogatja a szentélyt. 




























Kazár

Idegenvezetőnk Tőzsér László volt, aki bemutatta nekünk a Palócföld gyöngyszemét Kazárt. Kazár vendégszerető lakosaival, nagyszerű emberekkel, kiállítóhelyeivel, természeti és kulturális értékeivel, színvonalas rendezvényeivel, tudatos fejlesztési terveivel meghatározó település a salgótarjáni kistérségben.
Kazár az a hely, ahol múlt és jövő találkozik, a hagyományok, a kultúra, az itt élő emberek... Ez az a hely ahol megtalálhatók a lehetőségek, a természeti kincsek, az erdő, a fák, a virágok, az építészet remekei és motívumai. 
Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése. Sajnos a tufa taxi nem tudott minket kiszállítani a helyszínre, ezért csak a busz ablakából figyelhettük meg ezt a csodás természeti jelenséget. Európában ezen kívül csak Török országban tartanak számon hasonlót és a világon is alig több mint hat helyen.
Tájház
A látogatók megismerkedhetnek a népi életmód tárgyi emlékeivel, a kenderfeldolgozás menetével, valamint betekintés nyerhetnek a falubeliek életkörülményeibe egy "tisztaszobán" keresztül.
Hagyományok portája
A település gasztronómiai különlegességeinek, elkészítésének bemutatásával ismerkedhetnek meg, valamint a tradicionálisan elkészített ételek, helyi termékek bemutatását követhetik nyomon a portán.
Mackó Kuckó - Mackó és baba gyűjtemény
A térségben egyedülálló kiállítóhelyen több mint 1000 db maci és baba várja mind a gyerekeket, mind pedig a felnőtteket.
Palóc Galéria
A galériában bemutatásra kerül Palócföld népi kézműves kultúrája és egyéb megjelenési formája. A látogató megismerkedhet a népi eszközökkel, játékokkal, bútorokkal, valamint a Kazári népviselettel babákon és életnagyságú bábukon keresztül.
Bányászház
Az eredeti palóc parasztház a település bányászmúltjának állít emléket, melyben egyenruhákat, felszereléseket, eszközöket, bányászattal kapcsolatos könyveket, kitüntetéseket és egyéb dokumentumukat lehet megtekinteni.
Kézművesház
Az Ófalu központjában egy takaros kis parasztporta áll, a Kézművesház. Az épület a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással. Az épületben a településről összegyűjtött szebbnél szebb csipkék és testvértelepülésünkön - Kőrispatakon - tevékenykedő szalmafonók által készített munkák láthatók.












































SALGÓTARJÁN

Magyarország első földalatti bányamúzeumát tekintettük meg a külszíni gépparkkal és  az épületben található  állandó kiállítási anyaggal együtt.













Salgótarjánban járva nem hagyhattuk ki „Győzike házát” sem.



Szécsény

Rövid sétánk során Szécsény nevezetességeit néztük meg. Mivel késő délután érkeztünk a városba, a múzeumot már zárva találtuk.

 

Kubinyi Ferenc Múzeum

A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum 1973 óta működik a felújított Forgách-kastélyban. 1979-ben vette fel a megyében elsőként régészeti kutatásokat folytató Kubinyi Ferenc nevét, tisztelegve ezzel azon tudós előtt, aki az ipolytarnóci feltárásokat is elkezdte. 
Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként Nógrád megye, egyben a Nógrádi Geopark régészeti emlékeinek szakfelügyeletét, gyűjtését, valamint a 19. század közepéig a történeti-, napjainkig a helytörténeti emlékek gyűjtését látja el. 
Szécsény várának maradványai
Az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt egykor a vár. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla. Egykor a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A 16. század második felében Disznóssy Ferenc várkapitány felgyújtatta. Az egykori gótikus vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkaI erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg.

Tűztorony

A pestis járvány elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették. 1893-ban kétemeletes toronnyá alakították a Tűzőrség számára. 1929-ben egy harmadik emelet ráépítésére került sor, ekkor kapta jelenlegi bádogfedelű sisakját is. Az egész építmény, valószínűleg a talaj egy agyagrétegének megcsúszása miatt, szemmel láthatóan ferde, észak felé dőlt. Ez a mozgás a mai napig érzékelhető, évente néhány milliméter.

Ferences templom

Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja.

 Sétálóutca

A történelmi belvárost behálózzák a város díszburkolatú sétálóutcák. Az utcákon körbejárva Szécsény majdnem minden műemléke és turisztikai látnivalója a kastély, a várkert, a bástyák, a várfalak, a romtemplom, a templom, és egykori várkapu bejáratánál a gyógyszertár, és a Szentháromság szobor megtekinthető. A belső sétálóutcán ami a négyzet alakú Déli bástya mellett vezet az egykori várárok mellett a Velich ház udvarára és a Haynald kapun át a város főutcájára. A Haynald kapuval szemben a Tűztorony található. A virágos sétálóutca a kovácsoltvas padokkal és lámpaoszlopokkal hangulatos kiegészítője a városnak.



















2013. június 29.
Hatvan

A  Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület is a városban. A kastély műemléki környezete a déli főbejárat és a Szent Adalbert  plébánia templom (római katolikus templom), illetve  plébániaház közötti, parkosított terület.
A kastély felújítás miatt nem látogatható, ezért a környékét és a város sétáló utcáját néztük meg.





ATTILA DOMB

Hazafelé tartva a tápiószentmártoni Kincsem Lovas parkban álltunk meg.  A parkban számtalan programlehetőség közül lehet választani, például: lovaglás, őshonos állatpark, minigolfpálya, borozó, játszópark, stb.
Az Attila dombon a tapasztalatok szerint sajátos jellemzőkkel rendelkező elektromágneses és radioaktív erőterek alakultak ki. A domb gyógyító erejének híre elterjedt az egész országban és betegek sokasága keresi fel napról-napra és tölt el itt néhány órát.






















1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon szep helyeken jart ez a kis csapat. Egy ilyen kirandulason en is reszt vennek.

Marti Kanadabol